2013. február 3., vasárnap

8.rész-Rosszul végződött szülinap

*2 héttel később*
Ma van Niall születésnapja.A bulit már el is készítettük.A tortát is ami szerintem nem lesz neki elég de nembaj.Hála istennek azóta nem keresett James.De inkább nem is hívom ki magam ellen a sorsot.Reggel felkeltem.Gyorsan sütöttem palacsintát és ágyba vittem a kis ír manómnak a reggelit.Látszólag nagyon megörült.Leülltem mellé és loptam egy picit a kajájából amire kicsit felbőszült.
-Jólvan na.Éhes vagyok-nyújtottam rá a nyelvem.Eztuán kimentem és magamnak is elkészitettem a reggelit.Énis hiperszuper gyorsasággal belapátoltam a reggelit és elindultam felfelé.Előkészitettem a ruhámat nem nagy valamit olyan laza stílisút.Egy szürke melegítőt húztam fel hozzá pedig egy fekete ujjatlan pólót.Déliga többiekkel tévéztünk.Amikor delet ütött az óra felhúztam a kanapéról Niallt és kihúztam a kocsihoz.
-Jajj Lola,ne ráncigálj már.Inkább mond meg,hogy hova megyünk!-mondta nyűgös fejjel.
-Enni!
Niall nem szólt semmit csak szépen csendben beült a kocsiba.Amikor beültem mellé elkezdett visitani.
-Megyünk enni*-*-Ezt ordibálta egész úton.Na de nem is bántam.Ez csak is az ő napja.Nem ronthatom el :).Amikor odaértünk és kiszálltunk a kocsiból Niall megdermedt.Meglátta,hogy hova hoztam.Az egyik legjobb étterembe a környéken.
-Zárva van-mondta ijedten-szerintem nem ide akartál hozni.Lehet,hogy eltévesztetted a címet.
-Várj egy picit-kacsintottam.
Kijött az egyik pincér és bevezetett minket.Ma délután az étterem zárva volt.Kibéreltem magunknak.És a drágám annyit ehet amennyit csak akar.
-Köszönöm-könnybe lábadt a szeme-értem ilyet még senki sem tett-ekkor megcsókolt.Leültünk a székekbe és a pincér már hozta is az ebédet.
-Lola én...én...
-Pszt Niall.Most a tied a pálya inkább egyél,majd később beszélgetünk-kacsintottam.A kis ír elmosolyodott és elkezdett enni.
*2 óra múlva otthon*
-Hol vannak már?Ez nekem nagyon nem tetszik-mondta Liam. 
-Megjöttünk!-kiabáltam.
-Hála istennek.Már nem sokára kell készülnünk a bulira ti meg csatangoltok valahol a városban?-forgatta a szemét Leeyum.
-Jól van.Nyugi Liam.Mostmár itt vagyok-ölelt meg Niall.Felmentem a szobámba és elkezdtem készülődni.Nem tudtam,hogy mit vegyek fel ezért áthívtam Eleanort,hogy segítsen.
*fél óra múlva*
-Szia,gyere be.
-Helló mindenki.Megjöttem.
-Eleanor,te itt? Úgy hiányoztál már ♥-kapta fel Louis.
-Nem nem nem.Loui ő most az enyém-kacsintottam Louira.
-Hmm.Óóó Kevin.Gyere velem fürdeni.Mivel Eleanor nem hajlandó ezért most téged foglak kényeztetni!-és már szaladt is fel a lépcsőn.
-Ó istenem-.-
-Hagyjad inkább segíts nekem-és már vonszoltam is be a szobámba.
*5 perc múlva*
-Lola neked nincs egyetlen egy egyberuhád sem? Na jó,van az amiben voltál Liam szülinapján.De azon kívül?
-Hát nincs nagyon...Azt hiszem-motyogtam.
-Azta,úristen.Még hogy nincs? Akkor ez itt mi?-kivett egy gyönyörű ruhát.Már el is felejtettem.Ezt a ruhát apu hozta nekem Franciaországból a 16ik szülinapomra.-Próbáld fel-és már rajtam is volt.Gyönyörű volt a ruha.Soha sem hittem volna,hogy egy ilyen ruha illik hozzám.Ezt most Eleanor cáfolta aki megtalálta.Nagyon szerettem,csak soha sem húztam fel.

Eleanor is felöltözött és kisminkelte magát.A többiek már csak ránk vártak.Amikor kiléptünk Niall háttal volt nekem.Odarohantam hozzá és megöleltem.Megofrdult és nem hitt a szemének.Lementünk a kocsihoz és beülttünk.Niall megfogta a kezemet és a fülembe súgta.
-Gyönyörű vagy drágám.-én pedig elpirultam.Amikor odaértünk a diszkóba már a torta fogadott minket.

Niall nagyon megörült a tortának.A képeken is látszik.Már egy jó 3 órája buliztunk amikor megérkezett az unokabátyám Daniel egy ismeretlennel.Rájuk vetettem egy pillantást és az ismeretlent felismertem.James.Ez nem igaz.Még ma sem hagy békén?Már csak arra emlékszem,hogy felém indult én pedig a pulthoz mentem egy egész Jack Daniels-ért.
Másnap reggel nem a saját ágyamban feküdtem hanem a kanapén.Már látszólag kijózanodtam mert láttam a többieket.Felém néztek Liam és Emily megforgatta a szemét a többiek pedig sajnálkozó pillantásokkal meredtek rám.Felmentem a szobámba és láttam,hogy Niall sír.
-Mi a baj drágám?
-Hagyj békén te álszent rib*nc-ahogy ezt kimondta lerogytam.Lefagyott az egész testem.
-Mi a fenét csináltam,hogy rib*ncnak hívtál?-meredtem rá.
-Tudod te azt nagyon jól-emelte fel a kék szemeit amiken látszott,hogy egész este sírt.
-Honnan tudnám? Be voltam rúgva nem emlékszem semmire sem!-ekkor már egy kicsit erősebb hangnembe váltottam.
-Ugyan ne játszd az ártatlant.Tudom,hogy mindenre emlékszel.Tudom,azt is,hogy élvezettel csókolóztál James-el mert te magad mondtad a szemembe.
-Hogy mivan? Te az az undorító féreg miatt vagy rám mérges? Tudod,hogy,hogy bánt velem.TUDOD JÓL!-itt már orditottam.Niall megpofozott.Ilyen még soha nem történt,hogy megpofozott volna.
-Szakítok veled!-mondta erős hangnemben.
-Jól van hát ha ezt akarod.Te csak,hogy tudd,az a féreg mászott rám ah rám is mászott.És te is láttál,hogy berúgtam mint állat!
-Ne hazudj!-ekkor lekevert mégegy pofont.Már nem birtam tovább.Elővettem a bőröndömet és beledobáltam minden cuccot.Szó szerint beledobáltam.Levonszoltam magam után és egyenesen Liamhez mentem oda.
-Bátyus.Elviszel anyuékhoz légyszi?
-Nem ebben csak magadra számíthatsz.Tudom,hogy mi történt.És még veled sem tűröm el,hogy az egyik legjobb barátomat bántsd-ekkor ő is lekevert egy pofont.Már itt is nagyon nehezen tudtam visszatartani a könnyeimet de ekkor Emily is rátett egy lapáttal.
-Ezt nem képzeltem volna rólad Lola.-és ő is megpofozott.Ilyen szégyen még nem ért életemben egyszer sem.

-Jólvan.Ma pofozkodós nap van? Na ki a következő? Gyerünk fiúk.Ma én vagyok a boxzsák akinek mindent el kell tűrnie.MINDENT!-Az ajtó felé vettem az irányt és mielőtt kimentem volna a fiúkra néztem akik tudták az igazságot de nem akartak beleszólni a dologba ezért a szemükkel intettek,hogy majd meglátogatnak.Magam után becsaptam az ajtót és haza mentem.Nem volt otthon senki.Anyu Danielt és aput kisérte ki a reptérre.Bementem a szobámba.A bőröndömet ledobtam az ágy mellé és befeküdtem az ágyba.Most már mindenki magamra hagyott.MINDENKI!.Sírva aludtam el.Kb 2 óra múlva nagy csöröpölésre ébredtem a konyha felől...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése