9.rész-" I'm fine "

Lementem a konyhába és nocsak kit láttak szemeim? James állt a pultnál.

-Te mit keresel itt?Semmi dolgod nincs erre felé.

-Nem hozzád jöttem cica.Danielt keresem.

-Danielt? Daniel már elmentem.

-Nagyon sajnálom a tegnapit.Vagy is nem.Mert ahogy láttam nagyon élvezted.-kacsintott és magához húúzott.

-Nem élveztem csak be voltam baszva.Amúgy meg.Neked is semmi keresnivalód nincs-megpofoztam.Jól tettem mert távolodni kezdett a kis pióca.

-Megkaptam amit akartam.Összevesztetek az imádott pasiddal.És ennyi nekem elég.Ha az enyém nem lehetsz akkor az övé sem!Csá!-kiment és becsapta az ajtót.Oda mentem és bezártam.Megkönnyebültem.Egy pióca leszállt rólam.Végre.De egy édes kis írt elvesztettem ez a hülye miatt.Felrohantam a szobámba sírva és pont akkor érkezett meg anyu.Végre.Valaki akit megölelhetek.

-Anyuu!-szaladtam hozzá és megöleltem.Nem érdekelt senki és semmi.

-Kicsim mi a baj? Te sírtál?

-Utálom a pasikat.Többé nekem egy sem fog kelleni!-ordítottam és szorosabban öleltem magamhoz.

-Főzzek egy teát? 

-Nem kérek köszönöm.De egy tábla csoki jól esne-kacsintottam mosolyogva nagy nehezen.Anyu a legfelső fiókra mutatott ahol 5 nagy tábla csoki hevert magányosan.A pillantásával intett,hogy mindet felvihetem a szobámba.Ekkor éreztem azt,hogy legalább valaki törődik velem.

*1 hónap múlva*

Rájöttem,hogy nem csak anyu van a háttérben aki támogat hanem Zayn,Loui és Hazza is.Hetente háromszor jöttek el meglátogatni.Minden héten itt voltak.Ilyenkor éreztem azt,hogy nem vagyok egyedül.Hétvégenként a piába temettem magam.Olyan is volt,hogy az árkokban aludtam és nem tudtam,hogy micsinálok.A 18+ dolog nem történt meg véletlenül sem!Kedvenc pólóm is lett amit Zayn,Harry és Louis előtt hordtam amikor eljöttek.

Általában Liam is eljött megnézni...anyut.Örültem is neki,hogy engem nem látogat meg mer megint fejmosást kaptam volna.Liam is megváltozott.Anyuval úgy beszélt mint egy szolgával.És ezt nem birtam már tovább.
-Liam,ha mégegyszer meghallom,hogy anyura valami rosszat mondasz,esküszöm kiütöm az összes fogad.-anyu rám pilantott és elismerően mosolyogott,hogy megvédtem.Liam pár perc alatt a lépcsőn termett és odajött hozzám.
-Te nekem ne parancsolgass megértetted te kis...-nem akart káromkodni ezért csak egy pofont adott amibe megrendült a vállam és összeestem.Liam győztesen mosolygott.Ekkor lépett a színre Emily.Látta a jelenetet és a konyhából ordibált.
-Ezaz Leeyum.Bravó.Megérdemelte az a kis cafka!-Liam eközben lepatyogott és amikor észbe kaptam,hogy mit mondott nekem a volt legjobb barátnőm nem hagyhattam annyiban.Lefutottam az emeletről és vártam a megfelelő pillanatot.Amikor Emily megfordult egy akkora pofont adtam neki,hogy ha Liam nem kapja el leesik a fölre.
-Ne merj engem cafkának nevezni te kis pióca.Inkább köszönd meg nekem a sok kedvességet és azt is,hogy olyan sok évig a közelemből rácuppanhattál Liamre.Mindig is éreztem valahol,hogy csak arra vagyok neked jó,hogy a bátyámat megszerezd-mondtam győztes mosollyal az arcomon és eltüntem a szobámban.Amikor elmentek anyu jött fel hozzám.
-Nagyon szépen köszönöm,hogy megvédtél kicsim-ölelt meg.Ekkor csöngettek-Azt hiszem,látogatóid érkeztek:)
Épp Zayn,Harry és Loui pattyogott fel a lépcsőn.Már nagyon vártam őket,hogy elmeséljem nekik az egész sztorit.
-Nagyon jól tetted-ölelt meg Harry.
-Igen,mert mostmár Liam is megváltozott.Szemtelen a rajongókkal és csak Emilyvel van.Niall is megváltozott.Nem eszik és állandóan csak Demivel lóg.
-Fiúk ne csak ő változott meg,hanem én is.Piromániás lettem.
-Hogy miii?-mondták egyszerre kimeresztett szemekkel.
-Nyugi.Nem gyújtok fel minden házat.Csak papírlapokat.Vagyis.Na elmesélem.Kinyomtatom az összes közös képeket Niallel,összeszaggatom,belerakom és borítékba és fölgyújtom kint az udvaron.
-Te nem vagy normális!-mondta Loui.
-Jól van na.Eddig ezzel nyugtattam magam.Mostmár leszoktam róla.Ne aggódjatok-kacsintottam.
-Akkor jólvan-mondta Zayn-de nekünk mostmár mennünk kell.Egy interjúra sietünk.Ne haragudj.
-Majd este felhívlak ha hazaértünk-kacsintott Harry.
-Rendben menjetek csak.Sziasztok-mosolygtam.
-Kicsim nekem is el kell mennem a boltba.Nem sokára jövök.Ne csinálj semmi hülyeséget!
-Oké.Szia anyu.Szeretlek.
-Énis téged-és már ő is eltünt.Egyedül maradtam megint.De nem is baj mert így szabadon gondolkozhattam mindenről.Vagyis,inkább hagytam a fenébe ée leülltem a tévé elé.